Videoton VDN 52500

Videoton VDN 52500

A Videoton VDN 52500-as terminálcsaládjának fejlesztésénél az ergonómia fokozása volt az egyik fő cél, így született meg a billenthető és forgatható monitor, amelyről a készülék a becenevét kapta: E. T. A típust 1983-ban dobták piacra, s a lengén öltözött Bíró Icával népszerűsítették. A VDN 52500-asokba Zilog Z80A típusú processzorok kerültek, többféle központi számítógéphez tudtak csatlakozni, ismerték a latin és a cirill karakterkészletet is.

Enterprise

Enterprise

Az Enterprise 1985-ben került piacra Z80-as processzorral, kétféle - 64 és 128 kB-os - változatban.  A gép 8 bites versenytársainál nagyobb tudású volt, többféle grafikus módot kezel: 2, 4, 16 és 256 színt tud megjeleníteni, hangja négycsatornás, sztereó, hangterjedelme nyolc oktáv. Magyarországon mintegy 20 000 darabot adtak el az angol és német nyelvű változatokból, az importált gépek már a gyártás befejezése utáni raktárkészletek felvásárlásából származtak.

Triton Kompi

Triton Kompi

A Triton távközlés-technikai cég fejlesztette ki Triton Kompit az iskolaszámítógép-pályázatra. Mivel nem ez a gép nyert, csak körülbelül száz példányt gyártottak belőle, így igazi ritkaságnak számít. Piros és fehér dobozzal, Z80-as processzorral, 16 kB RAM-mal és saját fejlesztésű BASIC-kel készült. A külső tápegység hatalmas volt; maga a tápellátás a doboz egyharmadát foglalta el, ide került volna a floppy is, de ez a fejlesztés végül nem készült el.

Commodore Plus/4

Commodore Plus/4

A Commodore Plus/4 1984-ben született, nevét a négy beépített programról (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbázis-kezelő és grafikonrajzoló) kapta. Magyarországi sikerhez nagyban hozzájárult az iskolaszámítógép-program, amelynek keretében több mint 10 000 darab Commodore 16-ot és Commodore Plus/4-et kaptak az általános és középiskolák. A gép lelke egy MOS 7501 processzor volt, grafikus módban 320×200-as felbontást és 121 színt (15 szín egyenként 8 árnyalattal, plusz a fekete) tudott. 

ZX Spectrum

ZX Spectrum

A Z80-as processzoron alapuló ZX Spectrumot 1982-ben bocsátotta ki a Sinclair Research az Egyesült Királyságban. Gumi billentyűzetén a programozási nyelv, a BASIC kulcsszavai voltak, a gépelés könnyítése érdekében gyorsbillentyűként működve. Memóriája kiviteltől függően 16-128 kB-os volt, videomegjelenítési képessége megfelelő volt a saját idejében: 256 × 192 pixeles felbontás és nyolc szín. Több mint 20 000 programot írtak rá: léteztek fordítóprogramok, szövegszerkesztők, adatbáziskezelők, rajzprogramok, és természetesen játékok is. Mivel a gép viszonylag olcsó és könnyen programozható volt, hamar népszerű lett, és a mai napig is sok rajongója van. 

Commodore 64

Commodore 64

A Commodore 64 minden idők legnagyobb példányszámban eladott számítógépe, mintegy 25 millió darab készült belőle 1982 és 1993 között. Otthoni számítógépnek szánták, azonban üzleti célokra is használták, és a mai napig is készítenek hozzá szoftvereket. A gépben 64 kB memória volt, a processzora egy MOS 6510-es. A maga korában komoly grafikai tudással bírt: 320×200-as felbontás 16 megjeleníthető színnel. A kultikus képnek a hangja is legendás - a SID elnevezés chip három csatornán nyolc oktávot és négy hullámformát tudott lejátszani. A Commodore 64 1986 közepén új külsőt kapott, és az alaplapját is újratervezték, ennek ellenére teljesen kompatibilis maradt a korábbi szériákkal.

Primo

Primo

A kereskedelmi forgalomban is kapható első magyar gyártmányú házi számítógép, a Primo 1984-ben került a piacra. A gépet a Microkey Kutatási, Fejlesztési, Termelési Társulás fejlesztette ki, 16, 32 és 48 kB memóriájú változata létezett, a processzor pedig az U880-as, egy Z80-klón volt. Fekete-fehér megjelenítésre volt képes 256x192 képponttal. A magyar fejlesztésű kapacitív billentyűzet nem tartalmazott mozgó alkatrészeket, ezért szinte örök életű volt, viszont a beállítástól függő túlérzékenysége miatt gyakoriak voltak a kisebb hibák. A Primót egész oldalas újsághirdetésekben, nyereményjátékok és akciók özönével harangozták be, ezekkel és az alacsony árral elsősorban a gyermekeket és a fiatalokat kívánták meghódítani. A gépből 1986-ig összesen körülbelül 7000 példányt szereltek össze a sárisápi Új Élet MgTsz dolgozói; ezek közül mintegy 1000 példány volt a nyomógombos billentyűzettel ellátott változat, a Primo-B.

Proper 16

Proper 16

A világ egyik első IBM PC-klónja, egyben Európa első XT-klónja az SzKI-ban kifejlesztett Proper 16 számítógép volt, amelyen PROPOS 16 operációs rendszer működött. Az 1982-ben megjelent magyar PC az eredeti terveinek visszafejtése alapján készült Intel D 8088 processzorral és 256 kB memóriával. A gép ára még 1985 februárjában is igen magas volt: konfigurációtól függően 420 000 és 1 320 000 forint között mozgott, igaz, vállalatok már havi 40 000 forintért is bérelhették.

M08X

M08X

Az SzKI az 1970-es években mutatta be Magyarország első, M05X elnevezésű professzionális mikroszámítógépét, de gyártásba csak a Budapesti Műszaki Egyetemen továbbfejlesztett változat került. Az M08X-et Esztergomban, a Labor Műszeripari Művekben gyártották. Külön íróasztal is készült hozzá, ebbe építették be a Magyar Optikai Művek 8 collos kettős floppyegységét, valamint az Orion gyártmányú zöld-foszfor színű képernyőt. A számítógép Z80 mikroprocesszorra épült 64 kB kapacitású memóriával, és rajta a CP/M működött, amely az MS-DOS sikere előtt a világ legelterjedtebb lemezes operációs rendszere volt. Az 1980-as évek első felének kiemelkedő jelentőségű professzionális személyi számítógépét ügyviteli területen és raktárkészlet-nyilvántartásra éppúgy sikerrel használták, mint az egyetemek a műszaki oktatásban, néhány példánya pedig középiskolákba is eljutott.

Videoton TV Computer

Videoton TV Computer

A Videoton 1984-ben vásárolta meg az Enterprise-t is tervező cég egyik régebbi modelljének licencét, ebből született a TVC - azaz Videoton TV Computer. Az iskolaszámítógép-program keretében állami megrendelésre 1988-ig 3000 darab 32 kB-os és 9000 db 64 kB-os beépített memóriával ellátott gépet adtak el. A processzor a jól bevált Z80-as volt, a gép kétszínű módban 512×240, négyszínűben 256×240, tizenhat színűben pedig 128×240 felbontásra volt képes. Magyar billentyűzetet és egy beépített joystickot is kapott. A TVC-ket főként a Centrum Áruházak forgalmazta 14-16 000 forint körüli áron. A géphez 40-50 programot lehetett vásárolni, többek között szövegszerkesztőt és levélnyilvántartót. A magas előállítási költségeket nem tudták csökkenteni, a Commodore Plus 4 tömeges importja, de leginkább a magánimport miatt három év alatt véget is ért a TVC története.

Oldalak